A katonai vezetõk felkészítésének hagyományai állami létünk kezdetéig nyúlnak vissza. Ebben az idõszakban a nyugat-európai példát követve a nemes ifjak lovagi szellemben történõ gyakorlati felkészítése szolgálta a vezetõvé képzést. Utóbb, a költõ és hadvezér Zrínyi Miklós , egyetemünk névadója foglalkozott behatóbban a "hadak vezetésével" megbízottak képzésével és vázolt fel máig is ható elgondolásokat annak jövõjérõl. A 18. században II.

• 1581 Báthory Itsván erdélyi fejedelem, lengyel király és litván nagyfejedelem megalapítja a kolozsvári jezsuita kollégiumot, amely a korabeli gyakorlat szerint a jezsuita irányítású egyetm alapításának elõfeltétele. ( A kollégiumot az egyetem szenátusa 39 szavazattal egy ellenében jogelõdjének minõsítette)^[1]. A négy egyetemi kar, mely az újkorban az egyetemi oktatás teljességét jelentette, csak Mária Terézia idéjétõl mûködött.
• 1784 II. József akadémiumi líceummá minõsíti vissza.

1367 Nagy Lajos megalapítja Magyarország elsõ egyetemét Pécsen.

15. század Az egyetem helyett két fõiskola mûködik, egy jogi és egy vallástudományi.

1785 II. József császár a Királyi Akadémia székhelyét Gyõrbõl Pécsre teszi át.

1802 A Királyi Akadémiát vissza állítják eredeti városába.

1833 Szepesy Ignác püspök, a városi tanáccsal együttmûködve, megalapítja a Pécsi Akadémiát jogi és bölcsész szakokkal.

1921 A Magyar Nemzetgyûlés elfogad egy törvényt, amely idõlegesen átköltözteti a pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Egyetemet Pécsre.

Veszprémben mûködött Magyarország elsõ, XIII. századi felsõoktatási intézménye, a korában nagyhírû káptalani fõiskola, ahol teológiát, jogot és a ?hét szabad mûvészetet? (azaz mai szóval lényegében bölcsészetet) oktatták. Itt képezték a kor magyarországi diplomatáit. Miután 1276-ban Csák Péter seregei elpusztították Veszprémet, a káptalani fõiskola már nem épült újjá.

Veszprém 1949-ben válhatott ismét egyetemi várossá. Az ebben az évben hozott XXII.

• 1762-ben Mária Terézia megteremtette az akadémiai képzés alapjait, három tanszék létrehozása után 1770-ben akadémiai rangra emelte az intézményt.
• 1807-ben a bécsi udvari Pénzverészeti és Bányászati Kamara dön­tött az Erdészeti Tanintézet létrehozásáról, s az 1846-os oktatási reform után az iskola a Bányászati és Erdészeti Akadémia nevet kapta.
• 1919-ben, miután Selmecbánya Csehszlo­vá­kiá­­hoz került, az Akadémia Sopronba települt át.
• Az 1956-os forradalom bukása után az egyetemi oktatók nagy része emigrált.

Az országgyûlés az 1949. évi XXIII. törvényben rendelte el, hogy Miskolcon létre kell hozni a Nehézipari Mûszaki Egyetemet. Az egyetem jogutódja egy korábbi neves intézménynek, a selmecbányai erdészeti, bányászati és kohászati tanintézetnek, mely a Habsburg Birodalom elsõ olyan felsõoktatási intézménye volt, mely nem egyházi irányítás alatt állt. A kiegyezés után a selmecbányai tanintézet neve Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Akadémia lett.

1919-ben, miután Magyarország a trianoni békeszerzõdés értelmében elveszítette Selmecbányát is, az intézmény Sopronba települt át, itt Bányamérnöki és Erdõmérnöki Fõiskola néven mûködött, majd az 1934-ben szervezett egyetem bánya-, kohó- és erdõmérnöki karává vált.

Az Evangélikus Hittudományi Egyetem a Magyarországi Evangélikus Egyház lelkész és munkatársképzõ intézménye. Az Egyetem elsõ jogelõdének az 1557-ben alapított soproni latin iskolát tekinti (a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum)-mal együtt).

1892-ben önállóvá vált és Soproni Evangélikus Teológiai Fõiskolaként mûködött, majd a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem (ma Pécsi Egyetem) evangélikus teológiai karává vált. 1923-tól folytat egyetemi szintû lelkészképzést.

1635-ben alapította Nagyszombatban Pázmány Péter esztergomi érsek és teológus, és vezetését a jezsuitákra bízta. Az egyetem ekkor egy, bölcsészeti és teológiai karból állt, fokozatszerzési joggal. Jogi kara 1667-ben jött létre, orvostudományi kara pedig 1769-ben kezdte meg mûködését; így klasszikus értelemben csak ettõl a karalapítástól beszélhetünk egyetemrõl. A jezsuita rend feloszlatása után az egyetem 1777-ben ? az alapító szándékával összhangban ? Budára költözött, a királyi várba.

Az 1538-ban alapított Debreceni Református Kollégium a Magyar Királyi Tudományegyetem 1912-es megalapításakor három akadémiai szakát átadta az egyetemnek. Az egyetem 1921-ben felvette Tisza István nevét. 1949-ben és 1950-ben a név elvételével együtt Tisza István szobrát ledöntötték, széttagolták a bölcsészettudományi és természettudományi kart, megszüntették a jogi kart, a hittudományi kar és az orvostudományi kar kivált. 1954-ben ? az egyetem Kísérleti Fizikai tanszékébõl kiválva ? létrejött az Atommagkutató Intézet (ATOMKI).