A katonai vezetõk felkészítésének hagyományai állami létünk kezdetéig nyúlnak vissza. Ebben az idõszakban a nyugat-európai példát követve a nemes ifjak lovagi szellemben történõ gyakorlati felkészítése szolgálta a vezetõvé képzést. Utóbb, a költõ és hadvezér Zrínyi Miklós , egyetemünk névadója foglalkozott behatóbban a "hadak vezetésével" megbízottak képzésével és vázolt fel máig is ható elgondolásokat annak jövõjérõl. A 18. században II.

• 1581 Báthory Itsván erdélyi fejedelem, lengyel király és litván nagyfejedelem megalapítja a kolozsvári jezsuita kollégiumot, amely a korabeli gyakorlat szerint a jezsuita irányítású egyetm alapításának elõfeltétele. ( A kollégiumot az egyetem szenátusa 39 szavazattal egy ellenében jogelõdjének minõsítette)^[1]. A négy egyetemi kar, mely az újkorban az egyetemi oktatás teljességét jelentette, csak Mária Terézia idéjétõl mûködött.
• 1784 II. József akadémiumi líceummá minõsíti vissza.

1367 Nagy Lajos megalapítja Magyarország elsõ egyetemét Pécsen.

15. század Az egyetem helyett két fõiskola mûködik, egy jogi és egy vallástudományi.

1785 II. József császár a Királyi Akadémia székhelyét Gyõrbõl Pécsre teszi át.

1802 A Királyi Akadémiát vissza állítják eredeti városába.

1833 Szepesy Ignác püspök, a városi tanáccsal együttmûködve, megalapítja a Pécsi Akadémiát jogi és bölcsész szakokkal.

1921 A Magyar Nemzetgyûlés elfogad egy törvényt, amely idõlegesen átköltözteti a pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Egyetemet Pécsre.

Veszprémben mûködött Magyarország elsõ, XIII. századi felsõoktatási intézménye, a korában nagyhírû káptalani fõiskola, ahol teológiát, jogot és a ?hét szabad mûvészetet? (azaz mai szóval lényegében bölcsészetet) oktatták. Itt képezték a kor magyarországi diplomatáit. Miután 1276-ban Csák Péter seregei elpusztították Veszprémet, a káptalani fõiskola már nem épült újjá.

Veszprém 1949-ben válhatott ismét egyetemi várossá. Az ebben az évben hozott XXII.

• 1762-ben Mária Terézia megteremtette az akadémiai képzés alapjait, három tanszék létrehozása után 1770-ben akadémiai rangra emelte az intézményt.
• 1807-ben a bécsi udvari Pénzverészeti és Bányászati Kamara dön­tött az Erdészeti Tanintézet létrehozásáról, s az 1846-os oktatási reform után az iskola a Bányászati és Erdészeti Akadémia nevet kapta.
• 1919-ben, miután Selmecbánya Csehszlo­vá­kiá­­hoz került, az Akadémia Sopronba települt át.
• Az 1956-os forradalom bukása után az egyetemi oktatók nagy része emigrált.

Az országgyûlés az 1949. évi XXIII. törvényben rendelte el, hogy Miskolcon létre kell hozni a Nehézipari Mûszaki Egyetemet. Az egyetem jogutódja egy korábbi neves intézménynek, a selmecbányai erdészeti, bányászati és kohászati tanintézetnek, mely a Habsburg Birodalom elsõ olyan felsõoktatási intézménye volt, mely nem egyházi irányítás alatt állt. A kiegyezés után a selmecbányai tanintézet neve Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Akadémia lett.

1919-ben, miután Magyarország a trianoni békeszerzõdés értelmében elveszítette Selmecbányát is, az intézmény Sopronba települt át, itt Bányamérnöki és Erdõmérnöki Fõiskola néven mûködött, majd az 1934-ben szervezett egyetem bánya-, kohó- és erdõmérnöki karává vált.

Az Evangélikus Hittudományi Egyetem a Magyarországi Evangélikus Egyház lelkész és munkatársképzõ intézménye. Az Egyetem elsõ jogelõdének az 1557-ben alapított soproni latin iskolát tekinti (a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum)-mal együtt).

1892-ben önállóvá vált és Soproni Evangélikus Teológiai Fõiskolaként mûködött, majd a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem (ma Pécsi Egyetem) evangélikus teológiai karává vált. 1923-tól folytat egyetemi szintû lelkészképzést.

1635-ben alapította Nagyszombatban Pázmány Péter esztergomi érsek és teológus, és vezetését a jezsuitákra bízta. Az egyetem ekkor egy, bölcsészeti és teológiai karból állt, fokozatszerzési joggal. Jogi kara 1667-ben jött létre, orvostudományi kara pedig 1769-ben kezdte meg mûködését; így klasszikus értelemben csak ettõl a karalapítástól beszélhetünk egyetemrõl. A jezsuita rend feloszlatása után az egyetem 1777-ben ? az alapító szándékával összhangban ? Budára költözött, a királyi várba.

Az 1538-ban alapított Debreceni Református Kollégium a Magyar Királyi Tudományegyetem 1912-es megalapításakor három akadémiai szakát átadta az egyetemnek. Az egyetem 1921-ben felvette Tisza István nevét. 1949-ben és 1950-ben a név elvételével együtt Tisza István szobrát ledöntötték, széttagolták a bölcsészettudományi és természettudományi kart, megszüntették a jogi kart, a hittudományi kar és az orvostudományi kar kivált. 1954-ben ? az egyetem Kísérleti Fizikai tanszékébõl kiválva ? létrejött az Atommagkutató Intézet (ATOMKI).

Az egyetemek általában nem nyújtanak bárki számára felvételt. A felvételi rendszerek pedig igencsak eltérõek az egyes intézményekben.

Az angol nyelvterületek országaiban az egyetemekre jelentkezõ diákok utolsó középiskolai évük alatt egy gyakran igen nehéz felvételi eljárásban vesznek részt. Az egyetemek nonprofit szervezeteket hoztak létre, hogy összevonják az adminisztrációt és szabványosítsák a felvételi vizsgákat.

A felvételi ügyintézés ugyanakkor más országokban másképpen folyik.

Ehhez hasonlóan Franciaországban a magas presztízsû, elit Grand écoles-ba a legkiválóbb diákok közül is csak azon kevés kiválasztott járhatott, akik a bölcsész, közgazdasági vagy mérnöki szakon megfeleltek a nagyon kemény felvételi követelményeknek.

Az Egyesült Államokban az egyetemeket a gazdasági társaságokéhoz hasonló törvény hozta létre, noha a legtöbb állam speciális feltételeket szab az egyetemi diákok jólétének biztosítása érdekében. Az amerikai nyilvános egyetemek túlnyomó többsége nonprofit alapon mûködik, vagyis tandíjat csak magasabb oktatási színvonalért kell fizetni.

A karoling korszakban arisztokraták gyerekeinek oktatása céljából egy híres akadémiát hoztak létre Charlemagne-ban, hogy segítsék a birodalom vezetéséhez szükséges szakismeretek elsajátítását. Ez már elõrevetítette az egyetemek kialakulását a 11. században.

Az elsõ európai középkori egyetemek Bolognában (Itália) és Párizsban (Franciaország) jöttek létre, ahol jogot, orvostudományt és teológiát oktattak.

Európában a fiatalok akkor mehettek egyetemre, ha teljesítették a triviumot: a nyelvtan, a retorika és a logika tárgyakat, valamint a quadriviumot, ami az aritmetika, geometria, zene és csillagászat tárgyakból állt össze.

A világ elsõ egyetemei mind európaiak voltak, mivel a régebbi ázsiai és afrikai oktatási intézmények még nem adtak akadémiai fokozatot. Ugyanakkor tudvalevõ, hogy magas fokú oktatási intézmények már régebben is léteztek Kínában, Egyiptomban és Indiában. Némelyikük még ma is mûködik.

Az elsõ akadémiát Kr. e. 387-ben a görög filozófus, Platón alapította Akadémosz ligetében, Athén közelében, ahol a diákjainak filozófiát, matematikát és testnevelést tanított mintegy elõfutáraként a modern európai egyetemeknek.

Tanulj meg tanulni! Sajátíts el hatékony memóriagyakorlatokat!
Sajátítsd el a mindmapping technikát, passzív tanulási stratégiádat váltsd fel aktívval! Mechanikus jegyzetkészítés helyett impresszióidat, elképzeléseidet írd le. Csak azt olvasd, ami igazán érdekel, ne feledd: az írás legalább olyan fontos, mint az olvasás. Vitasd meg elképzeléseidet barátaiddal, évfolyamtársaiddal. Fórumozz, blogolj, járj konferenciákra, csatlakozz kutatócsoportokhoz, alkoss véleményt, legyen álláspontod!

1. Használd ki az idõdet.
   Az említett professzorok kurzusai hihetetlenül unalmasak tudnak lenni. Nagyon gyakran megkövetelik a jelenlétet, éppen ezért nem hiányozhatsz minden elõadásról. Azt ajánlom, hogy vigyél olvasnivalót ezekre a kurzusokra. Ha nagy teremben darál az illetõ, akkor húzódj meg a hátsó sorban és merülj el kedvenc szakkönyvedben, ha kisebb méretû teremrõl van szó, akkor egyszerûen írj! Nem fog feltûnni, hogy nem az elõadásról jegyzetelsz, ha olykor rámeredsz a tanárra.

1. Mellõzd az érdektelen dolgokat. A vizsgákat túlélni kell, nem kiválóan teljesíteni! A kiválóságot hagyd a stréberekre.
2. Legyen prioritási sorrended!
   Minden egyetemen vannak fontosabb és kevésbé fontos tantárgyak. Ezt rendszerint a tanárok személye határozza meg; nagyon gyakran arra összpontosul a legnagyobb figyelem, ahol a professzor a legkiállhatatlanabb. Szigorú, következetes, konzervatív tekintély követeli meg, hogy az általa lediktált imitt-amott elavult információkat ad literam visszaböfögje a diák.

1. Azt gondolom, hogy ez volt a leghelyesebb lépés, amit akkoriban tanulmányaim érdekében meghoztam. A vizsgaidõszak alatt is ezeket bújtam, néhány hét leforgása alatt olyan alapokra tettem szert, mely révén elegendõ volt egyszer átolvasnom az ajánlott irodalmat, az egyetemi jegyzeteket pedig a vizsga elõtti napon valamelyik lelkes évfolyamtársam elõadásában meghallgattam, majd megvitattuk. Minden kurzushoz fogalmakat tudtam csatolni, azonnal megpróbáltam tágabb kontextusban elhelyezni a hallottakat, majd kérdésekkel piszkálva a témát, sikerült a legfontosabb információkat lehorgonyozni.

Öt év nagyon sok idõ. Mit vársz el az egyetemtõl, a tanároktól, életed elkövetkezendõ fél évtizedtõl? Milyen erõsségeket érzel magadban, melyek kibontakoztatásában segíthet ez az idõszak? Milyen lágy készségeket fejleszthetsz ki magadban, és miként? Fogalmazd meg elvárásaidat és tervezd meg egyetemi éveidet!

Visszatekintve a lehúzott négy évre, egyértelmûen az látszik, hogy nem az egyetemi tanterv, hanem az egyéni curriculum létrehozása és teljesítése eredményezett igazi fejlõdést.

1. Válaszold meg a kérdést: Miért megyek egyetemre?
   A gólyák nagy része nem gondolja át azt, hogy mit keres a választott szakon. Ott vannak, mert valahol lenniük kell, és úgyis minden kialakul majd. Családtól örökölt célokat, középiskolai eredményeink által meghatározott irányvonalat cipelnek magukkal, elkezdenek egy képzést bizonytalanul, elvárások nélkül.
   
   Magam sem tettem másképpen: az apai irányvonalat követve felvételiztem építõmérnöki szakra, ahová ösztöndíjjal be is jutottam.

Készült, felvételizett és bejutott. Eltartják még 4-5 évig, élete fénykora következik, a szülõktõl való leválás terhe még egy ideig nem nyomja a vállát. Csak halvány fogalmai vannak arról, hogy mihez kezd az egyetem után, titkon reméli, hogy még egy-két évig mesterizhet, majd esetleg megpróbálkozik egy másodegyetemmel, vagy egyéb posztgraduális képzéssel. Húzni, nyúzni kell, amíg még lehet. Amíg a szülõk bírják, miért ne? Elvégre azért keresik degeszre magukat, hogy gyerekük négyszögesíthesse kerekded fejét.