A Tokiói BBT Egyetem hallgatói a koronavírus-járvány miatt távvezérelt robotok segítségével vehették át diplomájukat – írja a Business Insider.

A Zoom hívás fogadására alkalmas Newme robotokat tablettel szerelték fel, így a diplomások átvehették diplomájukat a Tokióban található Grand Palace-ban.

Mivel a koronavírus-járvány miatt világszerte bezárták az iskolákat és online folyik az oktatás,számos diák kreatív megoldáshoz nyúl annak érdekében, hogy megünnepelje elért eredményeit,például nyolc diákcsoport virtuális érettségi ünnepséget tartott a népszerű Minecraft játékban.

Mert egész életre szóló barátságokat köthettek - nemcsak az egyetemen, az albérletben vagy a kollégiumban is. Tényleg.

Mert végre tényleg olyan tárgyakat tanultok, amely érdekel titeket. Persze így is lesznek olyan tantárgyak, amelyekkel meggyűlik majd a bajotok.

Mert ha kollégistaként éltek három (négy, öt) évig, utána garantáltan értékelni fogjátok a saját lakást/szobát/konyhát/fürdőszobát. Ráadásul megtanultok néhány alapétel elkészítését, önállóbbá váltok, és talán könnyebben elviselitek a zajos emberek társaságát is.

Az Edinburgh-i Hetek néven ismertté vált hét nő,  Mary Anderson, Emily Bovell, Matilda Chaplin, Helen Evans, Sophia Jex-Blake, Edith Pechey és Isabel Thorne végső elkeseredésében akkor a közvéleményhez fordult, és ügyüknek számos pártfogója lett, többek között Charles Darwin személyében.

 A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) az ország legjobb felsőoktatási intézménye a Figyelő friss rangsora szerint. Az első három közé a Corvinus Közgazdaságtudományi Kara és az ELTE Gazdálkodástudományi Intézete is bekerült – írja a Portfolio.hu. A lap Felsőoktatási Rangsor 2019 című kiadványából az is kiderült, hogy a BCE -n végzett hallgatók magas, havi bruttó 319 ezer forintos átlagjövedelemre számíthatnak.

A gazdaságtudományi képzések közül a Corvinus Egyetem Gazdaságtudományi Kara (BCE-GTK) áll az első helyen, ahol a felvettek pontátlaga és a tudományos fokozattal rendelkező tanárok aránya is kiemelkedő.

A BCE kancellárja, Pavlik Lívia elmondta: 2020-ban már egyáltalán nem fognak állami férőhelyeket hirdetni a jelentkezőknek. Az állami ösztöndíjas képzés helyett létrehoznak egy Corvinus-ösztöndíjat. A cél az, hogy a fizetős hallgatók nagyobb arányban, legalább 60 százalékban legyenek jelen az egyetemen. Számítanak a külföldi, feltehetőleg fizetős hallgatók számának növekedésére is: 2030-ra a jelenlegi 15-ről 45 százalékra akarják növelni arányukat.

 Egy kínai milliárdos 300 millió dollárból épít az USA-ban egy kriptovalutákhoz kapcsolódó technológiákkal foglalkozó innovációs hubot, és mellé egyetemi képzést is indít.

Otthon van a kriptovalutákkal kapcsolatos technológiákban? Kisujjában van a blockchain csínja-bínja? Tudja, hogyan kell tokeneket gyártani egy ICO-hoz? Ha nem, akkor hamarosan lesz egy hely, ahol kifejezetten ezt tanulhatja. Egy kínai milliárdos innovációs hubot és egyetemi oktatóközpontot épít az USA-ban, amivel az elsők között reagál arra, hogy a gombamód szaporodó fintechek és más pénzügyi vállalakozások körében egyre nagyobb a kereslet olyan szakemberekre, akik jártasak az ilyen technológiákban.

 A Koppenhágai Egyetem művészettörténész szakán a most kezdődő szemeszterben elindul a "Beyoncé, Gender and Race" vagyis "Beyoncé, nemi szerepek és rassz" kurzus, amit felvehet bármelyik érdeklődő.

Az Index írása szerint az órán az énekesnő dalainak szövegét és a videókat fogják elemezni, ennek célja pedig, hogy bemutassa a fekete feminista gondolkodást, ami nem igazán ismert a skandináv országokban.

Beyoncét az opera- és irodalomelemzésekhez használt módszerekkel fogják vizsgálni és tanulni - mondta Erik Steinskog, a kurzust tartó tanár.

Zuckerberg 2005-ben hagyta ott a Hardvardot és mára már egy 400 milliárd dollár értékű vállalat vezérigazgatója. Most viszont úgy döntött, hogy elvégzi az iskolát és idén, 12 év után megszerzi diplomáját számítógép-tudomány szakon.

Az ünnepélyes ceremónia május 25-én lesz, ezzel kapcsolatban egy videót is feltöltött Facebook idővonalára, Bill Gates mellett ül egy kanapén és az egyetemi beszédekről diskurálnak.

 Több felsőoktatási intézmény is új szerkezetben, új névvel működik 2017-től. Az eduline.hu összeszedte a változásokat.

Szombathelyi képzések: jön az ELTE

A Nyugat-magyarországi Egyetem szombathelyi Savaria Egyetemi Központja az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez kerül - a szerkezetváltásra mindkét intézmény szenátusa rábólintott.

Az ELTE korábbi közleménye szerint Szombathelyen egy bölcsészettudományi, egy természettudományi és egy pedagógiai-pszichológiai intézet jön létre az ELTE-karok részeként.

 A felsőoktatásnak képesnek kell lennie alkalmazkodni a változó világhoz, egyszerre kell alkalmazkodnia a munkaerőpiaci, gazdasági igényekhez és kutatás-fejlesztés, innováció kihívásaihoz - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 235. tanévnyitó ünnepségén, csütörtökön.

A tárcavezető köszöntőjében az elmúlt években elért magyar gazdasági eredményekről beszélve kiemelte: ezek a sikerek kellenek ahhoz, hogy a gazdaság eredményesen vehessen részt a negyedik ipari forradalomnak nevezett új korszakban.

 Napjainkban a diákok kevesebb mint fele érettségizik le úgy, hogy már szerzett középfokú nyelvvizsga bizonyítványt. A szeptemberben 9. évfolyamot kezdő tanulók számára azonban csak akkor nyílik meg a felsőoktatás kapuja, ha már rendelkezni fognak középfokú nyelvvizsga bizonyítvánnyal. A szakemberek szerint aggodalomra ad okot, hogy a jelenlegi képzéssel minden diák ennek megfelelő nyelvi készségekre tegyen szert.

Sem a szülőkben, sem a tanárokban nem tudatosult, hogy ez nem csupán egy terv, hanem 2020-tól érvényes szabályozás

- mondja Rozgonyi Zoltán az Indexnek. A Nyelvtudásért Egyesület vezetője ismertette a jelenlegi statisztikákat, miszerint az érettségiző diákoknak csupán 45 százaléka rendelkezik nyelvvizsga bizonyítvánnyal a képzésük végén.

Milyen végzettségű friss diplomások keresnek a legjobban? A győri Széchenyi Egyetemen végzettek közül, vannak akik 300 ezer forint körüli fizetést kapnak.

Az egyetemek és főiskolák 2014-ben is megkeresték friss diplomásaikat - azt szerették volna megtudni, mennyit keresnek, milyen gyorsan találtak munkát, diplomát igénylő munkakörben helyezkedtek-e el - írja az Eduline.

Itt a lista:

Nemzeti Közszolgálati Egyetem  351 373

Pannon Egyetem (informatika) 349 207

Budapesti Corvinus Egyetem 330 412

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 321 018

Pázmány Péter Katolikus Egyetem 317 075

Óbudai Egyetem (informatika) 315 742

Dunaújvárosi Főiskola 314 441

Pannon Egyetem (műszaki) 304 220

Széchenyi István Egyetem (informatika) 299 520

Eötvös Loránd Tudományegyetem 292 916

Miskolci Egyetem 292 823

Széchenyi István Egyetem (műszaki) 292 590

Óbudai Egyetem (műszaki) 278 418

Kecskeméti Főiskola 274 304

Forrás:http://gyorplusz.hu

 A beiratkozáskor kell aláírniuk az állami ösztöndíjasoknak a hallgatói nyilatkozatot, amelyben két feltételt vállalnak - ha nem teljesítik őket, több százezer forintot kell fizetniük. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

Kinek kell aláírnia a nyilatkozatot?

A hallgatói nyilatkozatot (korábbi nevén hallgatói szerződést) minden elsőévesnek kötelező aláírnia a beiratkozáskor, ha állami ösztöndíjasként szeretné elkezdeni a tanulmányait.

 Az iskolaszövetkezetek bíznak abban, hogy az országgyűlés támogatja Kósa Lajos és Szatmári Kristóf (Fidesz) országgyűlési képviselők előterjesztését a passzív státuszú hallgatók helyzetének rendezéséről, a módosítás életbe lépésével a hallgatók több évtizede tartó hátrányos helyzete szűnhet meg.

A Diákész (Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége), az ISZOSZ (Iskolaszövetkezetek Országos Szövetsége) - mai bejelentése szerint - hosszú ideje kereste a megoldást és a támogatást az évente csaknem 25 ezer fiatalt hátrányosan megkülönböztető jogszabályok harmonizációjára.

 Ha végképp nem tudjátok eldönteni, melyik egyetem vagy főiskola szakját jelöljétek meg elsőként, érdemes megnézni az ösztöndíj-lehetőségeket. Itt vannak a részletek.

Tanulmányi, szakmai, tudományos és közéleti ösztöndíjak, rendszeres és rendkívüli szociális támogatás - többek között ilyen juttatásokra pályázhatnak az egyetemisták és főiskolások. Az elsőévesek ösztöndíjairól és a támogatásokról szóló részletes összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

 Hamarosan kezdődik a 2015-ös felvételi: összegyűjtöttük azt a négy dolgot, amelyért - a megszerzett tudáson kívül - érdemes jelentkezni egyetemre, főiskolára.

Sétálni a városban délben, könyvet olvasni vagy egy baráttal kávézni az egyetem kertjében, bulizni szerdán és csütörtökön is, kivenni egy "szabadnapot" hét közepén, tanulmányi kirándulásra menni, kollégiumban lakni - az egyetemen vagy főiskolán kívül kevés esélyetek van rá, hogy ezeket a dolgokat - "felnőtt fejjel" is - megtapasztaljátok.

övő hétfőig jelentkezhettek a 2013-as pótfelvételire - egy egyetem kivételével csak önköltséges szakokat hirdettek meg a felsőoktatási intézmények, úgyhogy nem árt tájékozódni, mekkora kiadással jár egy-egy fizetős szak elkezdése. Íme, a legolcsóbb mesterszakok.

A Debreceni Egyetemen 225 ezer forintba kerül félévente a nemzetközi gazdaság és gazdálkodás, illetve a vezetés és szervezés mesterszak. Ugyanennyit kell fizetni a veszprémi Pannon Egyetemen a közgazdasági elemző, a logisztikai menedzsment, a nemzetközi gazdaság és gazdálkodás, a turizmus-menedzsment, illetve a vezetés és szervezés képzésért.

Az Eötvös Loránd és a Szegedi Tudományegyetemet rangsorolták a legjobbnak az idén. A hallgatóknak a legtöbb pont a sikeres felvételihez az orvosi szakokon szükséges.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE) helyezte az egyetemek élére a HVG rangsora az idén. Az értékelést a hallgatók és az oktatók kiválósága alapján végezték. A hallgatói teljesítményben mérlegelték az elsőhelyes jelentkezők számát, a felvettek pontátlagát, a középiskolai versenyen helyezettek számát, valamint azt is, hogy a felvettek hány százalékának volt nyelvvizsgája.

Az Átlátszó.hu riportja szerint Magyarországon stabil piaca van az egyetemi beadandókat, szakdolgozatokat pénzért elkészítő illegális vállalkozóknak. Az ügyfelek legtöbbször az interneten, vagy személyes ajánlás útján jutnak el az írókhoz.

Egy évvel a koncepció nyilvánosságra hozása után benyújtotta a parlamentnek a felsőoktatási törvény javaslatát a nemzetierőforrás-miniszter. A 110 oldalas dokumentumból több olyan elem hiányzik, amely az október végi változatban még szerepelt: marad az egyetemi cím, a jól teljesítő intézményeket kutatóegyetemmé vagy alkalmazott kutatások főiskolájává minősítheti a tárca.

A javaslat továbbra is tizenkilenc állami egyetemmel, kilenc állami főiskolával, két magánegyetemmel, öt egyházi egyetemmel, huszonegy egyházi főiskolával és tizenegy magánfőiskolával számol, a tervezetből azonban kikerült a tudományegyetem-főiskola felosztás.

Debrecen – A Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok harmadik alkalommal rendezte meg szombaton a Kapcsolatok Napját, melynek középpontjában az egyetem és a cégek, iparvállalatok közötti kapcsolat állt.

Rendeletben szabályozná a diplomások külföldre vándorlásának kérdését az oktatási államtitkár - írja a Magyar Hírlap.

Hoffmann Rózsa (KDNP) nem fogadja el Pokorni Zoltán (Fidesz) szakpolitikusnak azt a javaslatát, hogy utólagReos fizetési kötelezettséggel sújtsák a tudásukat külföldön kamatoztató fiatalokat. Hány orvos költözött külföldre január óta? Összefoglalónkat itt olvashatod.

Az államtitkár szerint a bonyolult problémát csak több ágazat összehangolt jogszabály-módosításával és új szabályok kidolgozásával lehet megnyugtató módon rendezni.

 A jelenlegi 29 állami fenntartású egyetem és főiskola helyett mindössze 16 maradna, de több felsőoktatási intézmény támogatásából is kivonulna az állam aszerint a koncepció szerint, amiről már az egyetemi vezetőkkel is egyeztetett Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár - írja az origo.hu. Az egyetemi-főiskolai struktúra átalakítása a dokumentum szerint a Széll Kálmán Terv miatt szükséges, mivel az 88 milliárd forintot vonna ki a felsőoktatásból

 A kisebbségi önkormányzatok vezetőit fogadta hivatalában Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes március 18-án, mely találkozón bejelentette a Nemzetiségi Tanulmányi Ösztöndíj márciusi meghirdetését - derült ki a közigazgatási és igazságügyi miniszter közleményéből.

A hatvanezer forintos ösztöndíj célja, hogy azokat a tehetséges középiskolás fiatalokat segítse, akik a lakóhelyük távolsága miatt vagy anyagi okokból nem tudnak egyetemre, főiskolára járni.

 A Pécsi Tudományegyetem (PTE) tanévnyitóján adták át az Európa Kulturális Fővárosa program egyik nagyberuházásaként 5,5 milliárd forintból felépült Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpontot szeptember 8-án - olvasható a stop.hu-n.

A három pécsi, köztük az egyetemi nagykönyvtár összevonásával létrejött új integrált könyvtár október 22-től 13 ezer négyzetméteren várja olvasóközönségét a Tudásközpontban, amely közösségi, kulturális és szabadidős programok befogadására is alkalmas lesz.

 Ötből egy hallgató azért nem kapja meg a diplomáját, mert nincs nyelvvizsgája, a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) szerint pedig alkotmányellenes, hogy olyan tudást kérnek a diákoktól, amit az intézmények nem tanítanak - számolt be a Tv2 Tények című műsora.

Ezért azt kérik a nemzeti erőforrás minisztertől, hogy küldjék ki a végzettségét igazoló papírt azoknak, akik nyelvvizsga hiánya miatt nem kapnak diplomát. A Műegyetem oktatási igazgatója szerint azonban a fiatalok motivációja problémás.

 Palánkai Tibor, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora érdemelte ki a 2010-es Jean Monnet-díjat az európai integrációval kapcsolatos kutatásaiért, és az ahhoz kapcsolódó ismeretek oktatásában vállalt munkájáért - adta hírül május 25-én az echotv.

Palánkai professzor tevékenységének köszönhetően mára több mint 250-en oktatják szerte az országban az európai integrációs ismereteket - hangsúlyozta ki Androulla Vassiliou oktatási-kulturális EU-biztos, Brüsszelben.

 A felvételi pontszám 200-ról 240-re emelését tárgyalta január 12-ei ülésén a Felsőoktatási Kerekasztal, döntést nem hoztak, de közös álláspont sem született - írja az MTI híre alapján az mno.hu. A hallgatói képviselet elnöke, Miskolczi Norbert szerint a minisztériumi állásfoglalással ellentétben nem emelné a minőséget, ha az emelt szintű érettségiért járó maximum 80 pontot százra bővítenék, és ezzel ötszázra emelkedne a megszerezhető felvételi pontok felső határa.

 Izzíts, indíts! Ezzel a felhívással nyitja meg kapuit idén október 14-én a TIK-ben az SZTE Őszi Állásbörze. Az állásbörze, valamint a hozzá kapcsolódó október 8-14. közötti felkészítő programsorozat helyszínéül a József Attila Tanulmányi és Információs Központ szolgál.

Az SZTE Karrier Iroda szervezésének köszönhetően különböző cégek által tartott előadásokat, álláskeresési, pályatervezési tanácsadást, illetve önismereti workshopot hallgathatnak meg az érdeklődő egyetemisták és a friss diplomás pályakezdők.

• 1581 Báthory Itsván erdélyi fejedelem, lengyel király és litván nagyfejedelem megalapítja a kolozsvári jezsuita kollégiumot, amely a korabeli gyakorlat szerint a jezsuita irányítású egyetm alapításának elõfeltétele. ( A kollégiumot az egyetem szenátusa 39 szavazattal egy ellenében jogelõdjének minõsítette)^[1]. A négy egyetemi kar, mely az újkorban az egyetemi oktatás teljességét jelentette, csak Mária Terézia idéjétõl mûködött.
• 1784 II. József akadémiumi líceummá minõsíti vissza.

1367 Nagy Lajos megalapítja Magyarország elsõ egyetemét Pécsen.

15. század Az egyetem helyett két fõiskola mûködik, egy jogi és egy vallástudományi.

1785 II. József császár a Királyi Akadémia székhelyét Gyõrbõl Pécsre teszi át.

1802 A Királyi Akadémiát vissza állítják eredeti városába.

1833 Szepesy Ignác püspök, a városi tanáccsal együttmûködve, megalapítja a Pécsi Akadémiát jogi és bölcsész szakokkal.

1921 A Magyar Nemzetgyûlés elfogad egy törvényt, amely idõlegesen átköltözteti a pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Egyetemet Pécsre.

Veszprémben mûködött Magyarország elsõ, XIII. századi felsõoktatási intézménye, a korában nagyhírû káptalani fõiskola, ahol teológiát, jogot és a ?hét szabad mûvészetet? (azaz mai szóval lényegében bölcsészetet) oktatták. Itt képezték a kor magyarországi diplomatáit. Miután 1276-ban Csák Péter seregei elpusztították Veszprémet, a káptalani fõiskola már nem épült újjá.

Veszprém 1949-ben válhatott ismét egyetemi várossá. Az ebben az évben hozott XXII.

• 1762-ben Mária Terézia megteremtette az akadémiai képzés alapjait, három tanszék létrehozása után 1770-ben akadémiai rangra emelte az intézményt.
• 1807-ben a bécsi udvari Pénzverészeti és Bányászati Kamara dön­tött az Erdészeti Tanintézet létrehozásáról, s az 1846-os oktatási reform után az iskola a Bányászati és Erdészeti Akadémia nevet kapta.
• 1919-ben, miután Selmecbánya Csehszlo­vá­kiá­­hoz került, az Akadémia Sopronba települt át.
• Az 1956-os forradalom bukása után az egyetemi oktatók nagy része emigrált.

Az országgyûlés az 1949. évi XXIII. törvényben rendelte el, hogy Miskolcon létre kell hozni a Nehézipari Mûszaki Egyetemet. Az egyetem jogutódja egy korábbi neves intézménynek, a selmecbányai erdészeti, bányászati és kohászati tanintézetnek, mely a Habsburg Birodalom elsõ olyan felsõoktatási intézménye volt, mely nem egyházi irányítás alatt állt. A kiegyezés után a selmecbányai tanintézet neve Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Akadémia lett.

1919-ben, miután Magyarország a trianoni békeszerzõdés értelmében elveszítette Selmecbányát is, az intézmény Sopronba települt át, itt Bányamérnöki és Erdõmérnöki Fõiskola néven mûködött, majd az 1934-ben szervezett egyetem bánya-, kohó- és erdõmérnöki karává vált.

Az Evangélikus Hittudományi Egyetem a Magyarországi Evangélikus Egyház lelkész és munkatársképzõ intézménye. Az Egyetem elsõ jogelõdének az 1557-ben alapított soproni latin iskolát tekinti (a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum)-mal együtt).

1892-ben önállóvá vált és Soproni Evangélikus Teológiai Fõiskolaként mûködött, majd a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem (ma Pécsi Egyetem) evangélikus teológiai karává vált. 1923-tól folytat egyetemi szintû lelkészképzést.

1635-ben alapította Nagyszombatban Pázmány Péter esztergomi érsek és teológus, és vezetését a jezsuitákra bízta. Az egyetem ekkor egy, bölcsészeti és teológiai karból állt, fokozatszerzési joggal. Jogi kara 1667-ben jött létre, orvostudományi kara pedig 1769-ben kezdte meg mûködését; így klasszikus értelemben csak ettõl a karalapítástól beszélhetünk egyetemrõl. A jezsuita rend feloszlatása után az egyetem 1777-ben ? az alapító szándékával összhangban ? Budára költözött, a királyi várba.

Az 1538-ban alapított Debreceni Református Kollégium a Magyar Királyi Tudományegyetem 1912-es megalapításakor három akadémiai szakát átadta az egyetemnek. Az egyetem 1921-ben felvette Tisza István nevét. 1949-ben és 1950-ben a név elvételével együtt Tisza István szobrát ledöntötték, széttagolták a bölcsészettudományi és természettudományi kart, megszüntették a jogi kart, a hittudományi kar és az orvostudományi kar kivált. 1954-ben ? az egyetem Kísérleti Fizikai tanszékébõl kiválva ? létrejött az Atommagkutató Intézet (ATOMKI).

Az egyetemek általában nem nyújtanak bárki számára felvételt. A felvételi rendszerek pedig igencsak eltérõek az egyes intézményekben.

Az angol nyelvterületek országaiban az egyetemekre jelentkezõ diákok utolsó középiskolai évük alatt egy gyakran igen nehéz felvételi eljárásban vesznek részt. Az egyetemek nonprofit szervezeteket hoztak létre, hogy összevonják az adminisztrációt és szabványosítsák a felvételi vizsgákat.

A felvételi ügyintézés ugyanakkor más országokban másképpen folyik.

Ehhez hasonlóan Franciaországban a magas presztízsû, elit Grand écoles-ba a legkiválóbb diákok közül is csak azon kevés kiválasztott járhatott, akik a bölcsész, közgazdasági vagy mérnöki szakon megfeleltek a nagyon kemény felvételi követelményeknek.

Az Egyesült Államokban az egyetemeket a gazdasági társaságokéhoz hasonló törvény hozta létre, noha a legtöbb állam speciális feltételeket szab az egyetemi diákok jólétének biztosítása érdekében. Az amerikai nyilvános egyetemek túlnyomó többsége nonprofit alapon mûködik, vagyis tandíjat csak magasabb oktatási színvonalért kell fizetni.

A karoling korszakban arisztokraták gyerekeinek oktatása céljából egy híres akadémiát hoztak létre Charlemagne-ban, hogy segítsék a birodalom vezetéséhez szükséges szakismeretek elsajátítását. Ez már elõrevetítette az egyetemek kialakulását a 11. században.

Az elsõ európai középkori egyetemek Bolognában (Itália) és Párizsban (Franciaország) jöttek létre, ahol jogot, orvostudományt és teológiát oktattak.

Európában a fiatalok akkor mehettek egyetemre, ha teljesítették a triviumot: a nyelvtan, a retorika és a logika tárgyakat, valamint a quadriviumot, ami az aritmetika, geometria, zene és csillagászat tárgyakból állt össze.

A világ elsõ egyetemei mind európaiak voltak, mivel a régebbi ázsiai és afrikai oktatási intézmények még nem adtak akadémiai fokozatot. Ugyanakkor tudvalevõ, hogy magas fokú oktatási intézmények már régebben is léteztek Kínában, Egyiptomban és Indiában. Némelyikük még ma is mûködik.

Az elsõ akadémiát Kr. e. 387-ben a görög filozófus, Platón alapította Akadémosz ligetében, Athén közelében, ahol a diákjainak filozófiát, matematikát és testnevelést tanított mintegy elõfutáraként a modern európai egyetemeknek.

Tanulj meg tanulni! Sajátíts el hatékony memóriagyakorlatokat!
Sajátítsd el a mindmapping technikát, passzív tanulási stratégiádat váltsd fel aktívval! Mechanikus jegyzetkészítés helyett impresszióidat, elképzeléseidet írd le. Csak azt olvasd, ami igazán érdekel, ne feledd: az írás legalább olyan fontos, mint az olvasás. Vitasd meg elképzeléseidet barátaiddal, évfolyamtársaiddal. Fórumozz, blogolj, járj konferenciákra, csatlakozz kutatócsoportokhoz, alkoss véleményt, legyen álláspontod!

1. Használd ki az idõdet.
   Az említett professzorok kurzusai hihetetlenül unalmasak tudnak lenni. Nagyon gyakran megkövetelik a jelenlétet, éppen ezért nem hiányozhatsz minden elõadásról. Azt ajánlom, hogy vigyél olvasnivalót ezekre a kurzusokra. Ha nagy teremben darál az illetõ, akkor húzódj meg a hátsó sorban és merülj el kedvenc szakkönyvedben, ha kisebb méretû teremrõl van szó, akkor egyszerûen írj! Nem fog feltûnni, hogy nem az elõadásról jegyzetelsz, ha olykor rámeredsz a tanárra.

1. Mellõzd az érdektelen dolgokat. A vizsgákat túlélni kell, nem kiválóan teljesíteni! A kiválóságot hagyd a stréberekre.
2. Legyen prioritási sorrended!
   Minden egyetemen vannak fontosabb és kevésbé fontos tantárgyak. Ezt rendszerint a tanárok személye határozza meg; nagyon gyakran arra összpontosul a legnagyobb figyelem, ahol a professzor a legkiállhatatlanabb. Szigorú, következetes, konzervatív tekintély követeli meg, hogy az általa lediktált imitt-amott elavult információkat ad literam visszaböfögje a diák.

1. Azt gondolom, hogy ez volt a leghelyesebb lépés, amit akkoriban tanulmányaim érdekében meghoztam. A vizsgaidõszak alatt is ezeket bújtam, néhány hét leforgása alatt olyan alapokra tettem szert, mely révén elegendõ volt egyszer átolvasnom az ajánlott irodalmat, az egyetemi jegyzeteket pedig a vizsga elõtti napon valamelyik lelkes évfolyamtársam elõadásában meghallgattam, majd megvitattuk. Minden kurzushoz fogalmakat tudtam csatolni, azonnal megpróbáltam tágabb kontextusban elhelyezni a hallottakat, majd kérdésekkel piszkálva a témát, sikerült a legfontosabb információkat lehorgonyozni.

Öt év nagyon sok idõ. Mit vársz el az egyetemtõl, a tanároktól, életed elkövetkezendõ fél évtizedtõl? Milyen erõsségeket érzel magadban, melyek kibontakoztatásában segíthet ez az idõszak? Milyen lágy készségeket fejleszthetsz ki magadban, és miként? Fogalmazd meg elvárásaidat és tervezd meg egyetemi éveidet!

Visszatekintve a lehúzott négy évre, egyértelmûen az látszik, hogy nem az egyetemi tanterv, hanem az egyéni curriculum létrehozása és teljesítése eredményezett igazi fejlõdést.

1. Válaszold meg a kérdést: Miért megyek egyetemre?
   A gólyák nagy része nem gondolja át azt, hogy mit keres a választott szakon. Ott vannak, mert valahol lenniük kell, és úgyis minden kialakul majd. Családtól örökölt célokat, középiskolai eredményeink által meghatározott irányvonalat cipelnek magukkal, elkezdenek egy képzést bizonytalanul, elvárások nélkül.
   
   Magam sem tettem másképpen: az apai irányvonalat követve felvételiztem építõmérnöki szakra, ahová ösztöndíjjal be is jutottam.

Készült, felvételizett és bejutott. Eltartják még 4-5 évig, élete fénykora következik, a szülõktõl való leválás terhe még egy ideig nem nyomja a vállát. Csak halvány fogalmai vannak arról, hogy mihez kezd az egyetem után, titkon reméli, hogy még egy-két évig mesterizhet, majd esetleg megpróbálkozik egy másodegyetemmel, vagy egyéb posztgraduális képzéssel. Húzni, nyúzni kell, amíg még lehet. Amíg a szülõk bírják, miért ne? Elvégre azért keresik degeszre magukat, hogy gyerekük négyszögesíthesse kerekded fejét.