Egy évvel a koncepció nyilvánosságra hozása után benyújtotta a parlamentnek a felsőoktatási törvény javaslatát a nemzetierőforrás-miniszter. A 110 oldalas dokumentumból több olyan elem hiányzik, amely az október végi változatban még szerepelt: marad az egyetemi cím, a jól teljesítő intézményeket kutatóegyetemmé vagy alkalmazott kutatások főiskolájává minősítheti a tárca.

A javaslat továbbra is tizenkilenc állami egyetemmel, kilenc állami főiskolával, két magánegyetemmel, öt egyházi egyetemmel, huszonegy egyházi főiskolával és tizenegy magánfőiskolával számol, a tervezetből azonban kikerült a tudományegyetem-főiskola felosztás. Az októberi, a kormány.hu-n közzétett változatban még az állt, hogy az egyetemet mint intézménytípust néhány éven belül megszüntetik, a jelenleg működő egyetemek főiskolaként vagy tudományegyetemként folytathatják tovább – igaz, ez utóbbihoz szigorú szabályoknak kellett volna megfelelniük.

A 110 oldalas, az Országgyűlésnek szombat kora este benyújtott dokumentum szerint maradnak az egyetemek és a főiskolák. A kormány ugyanakkor több intézményt „a nemzetstratégiai cél érdekében” kiemeltté minősíthet: az egyetemek kutatóegyetemmé, a főiskolák pedig alkalmazott kutatások főiskolájává válhatnak. A főiskolák többsége egyébként valószínűleg rosszul jár majd, mester- és osztatlan képzést csak akkor indíthatnak, ha erre a kormány is engedélyt ad.

Felsőoktatási szakképzés – az új szint

Bevezetnek egy új, legfeljebb öt féléves képzési formát. A felsőoktatási szakképzés – amely nem lenne része az Országos Képzési Jegyzéknek, vagyis az OKJ-nak – az érettségire épülne, de ezeken a szakokon a hallgatók nem szerezhetnének diplomát. „A beszámítható krediteket tekintve, a felsőoktatásba belépők egyik kilépési lehetőségét biztosítja azoknak, akik a felsőfokú végzettségi szintet eredményező képzésekben nem kívánnak vagy nem képesek diplomát szerezni” – olvasható a homályos magyarázat az új szaktípus bevezetéséről. Újdonság az is, hogy a jogászok kétszer is szerezhetnek mesterfokozatot.

Felvételi szabályok, átsorolás és önköltség

Az oktatási államtitkárság végül nem törölte a jelentkezési helyek maximalizálására vonatkozó szakaszt, így 2012-től a diákok maximum öt szakra adhatják be a jelentkezésüket, az egyetemek és főiskolák azonban csak azokat vehetik fel alap- vagy osztatlan képzésre, akiknek van legalább egy C típusú, középfokú, államilag elismert nyelvvizsgája. Az intézmények emellett más követelményekről is dönthetnek.

A törvényjavaslatban az áll, hogy az oktatásért felelős miniszter minden évben december 31-ig teszi közzé a következő évi felvételi összes szabályát - ezzel későbbre tolódhat a jelentkezési időszak is, a felvételi tájékoztatót eddig ugyanis legkésőbb december közepén megjelentették. A hallgatók három formában tanulhatnak egyetemen és főiskolán: teljes állami ösztöndíjjal, részösztöndíjjal és önköltséges formában - a tervezet meghagyta a kétirányú átsorolás lehetőségét is, vagyis az önköltségesek közül a legjobban teljesítők "helyet cserélnek" a legrosszabbul teljesítő állami ösztöndíjasokkal. Keményebb feltételekhez kötnék a diploma megszerzését: a hallgatói jogviszony megszűnése után öt évig lehetne záróvizsgázni.

http://eduline.hu/felsooktatas/2011/11/19/Szigor_var_az_a_hallgatokra_maradnak_az_egy_Y55Z1V